Az önismeret megköveteli a másokkal való találkozást, kapcsolattartást. Összpontosítsunk arra, amit mások váltanak ki és idéznek elő bennünk a találkozás során. Mit mond, hogyan mondja, mit csinál és hogyan csinálja. Itt a lehetőség, hogy közelebbről is szemügyre vegyük a magunkról alkotott képet, ellenőrizzük, kiegészítsük és szükség esetén kijavítsuk.
Csak azt láthatod másokban, ami benned van.
Soha nem észlelhetünk és ismerhetünk meg egy másik embert a maga teljességében és tökéletességében!
Mindig csak egy kis részt látunk belőle. Viszont nagyon gyakran hajlamosak vagyunk egy egész emberről ítéletet hozni e felszínes rész-ismeret alapján. Nem tekinthetsz „semlegesnek” senkit, mert észleléseidet mindig átfedik tapasztalataid és gondolati mintáid, ami lehetetlenné teszi, hogy valaki más cselekedeteit vagy természetét objektíven szemléljed. Ezért nagyon óvatosnak kell lennünk, amikor ítélkezünk mások felett.
Amit szeretsz másokban szeretsz, azt szereted magadban is.
Amit másokban utálsz, azok, azok a dolgok vagy tulajdonságok, amelyeket magadban is utálsz.
Felháborodás másokra, amikor ideges leszel
Biztos megfigyelted már, ha egy kicsit a felszín mögé nézel, ha másokra panaszkodsz vagy mások viselkedése miatt ítélkezel, valójában magadra is ideges vagy. Panaszkodsz és ítélkezel magad felett, mert minden ember, akivel találkozol, megmutatja önmagad egy részét.
Tegyél egy kísérletet legközelebb, ha megint haragszol másokra, mondhatni az egész világra: Ez benned van, ehhez neked van közöd – nem hozzájuk, másokhoz! Ennek felismerése nem mindig könnyű, mert ez egy tudattalan folyamat. Amikor ideges leszel mások miatt, olyan aspektusokat látsz bennük, amelyek benned is jelen vannak – de amelyeket magadtól elutasítasz.
Talán utálod az erőszakot, a hangoskodást, a gyorsaságot, a lassúságot. Sorolhatnám…. ezek mindig olyas valamik , amit titokban elutasítasz magadban. Mindennek megvan a maga igazolása. A lelked azon van, hogy idővel MINDEN tapasztalatot megszerezzen. Nem csak azokat, amiket „jónak” találsz!
A -> Rezonancia Törvénye szerint bármit is gondolunk, annak energiája van, ami kisugárzik a térbe és visszahat ránk, és egész környezetünkre.
Csak azt észleled, másokban is, ami rezonál veled– vagyis aminek köze van önmagadhoz. Ha valami vagy valaki miatt ideges vagy, az azért van, mert neked magadnak van vele problémád. Ha valami nem tetszik, „nem megfelelőnek vagy „rossznak” tartod, ennek többféle oka lehet, például:
* Valamit korábban megtiltottak neked – így most nem engeded meg másoknak sem.
* Mások megtanították vagy megmutatták neked, hogy mi a „jó”, mi a „rendben” és mi nem. Ez különösen igaz a szüleinkre a gyermekkorunkból hozott „tanításokra”.
* Voltak bizonyos tapasztalataid életed során, amelyeket általánosítottál, és egyetemes hiedelmeknek és elkönyvelt rossznak nyilvánítottál.
Irigység /neheztelés
Bármit is irigyelsz másoktól, vagy neheztelsz rájuk, azt valójában magadtól is irigyled és neheztelsz magadra miatta. Ha így gondolod: „Nem ezt érdemelte!” valójában azt mondod: „Nem érdemeltem ezt meg!”. Bármilyen érzésed van mások iránt, ez mindig az önmagad iránti érzéseket tükrözi.
Ezt figyeld meg tudatosan!
Önbecsülés
Csak akkor leszel képes értékelni saját értékeidet, ha meg tudod becsülni mások értékeit.
Tehát ha csak veszteseket, negatív és kiégett embereket látsz magad körül, akkor tudod, mit gondolsz valójában magadról! Mások mindig csak a saját önbecsülésed tükrei. Az ő megítélésükkel önmagadat ítéled meg.
Ha értékelsz másokat, akkor magadat is értékeled.
Biztosan ismersz olyan embereket, akik szinte mindig nyafognak és panaszkodnak? Nézd meg alaposan: Ők egyszerűen csak saját magukkal szembeni elégedetlenségüket fejezik ki.
Olyan körülmények áldozatainak tekintik magukat, amelyekért természetesen mások „hibásak”: a főnök, a kollégák, a partnerek, a politikusok, az állam stb. Még nem ismerték fel, hogy minden csak a saját gondolkodásmódjuk tükörképe, hogy nyomorúságuk okainak többségéért egyedül ők a felelősek.
Ki vagyok én?
Csak a másokkal való találkozáson keresztül tanulhatod meg,
Bármit is hallasz vagy látsz a másikban, azt mondhatod: „Én ilyen vagyok!” vagy ‘Nem vagyok ilyen!’. Ezek a megfigyelések mélyebb meglátásokhoz vezetnek. Az, hogy mások mindig minket tükröznek, és ezt őszintén bevallani és beismerni saját magunknak, hogy „Én ilyen vagyok!” ez néha nagyon fájdalmas lehet.
De éppen ezekben a fájdalmas és kényelmetlen meglátásokban rejlik a nagy lehetőség az önismeretre.
Szeretet és elfogadás
Mindenki azt akarja, hogy szeressék és elfogadják. Ha tudsz szeretni és elfogadni másokat olyannak, amilyenek ők, akkor ezt ők érzik, és elengedik a félelmeiket. Amikor ez megtörténik, akkor nem érzik úgy, hogy bármilyen módon meg kell bántaniuk téged. Ez a szeretet kör, ne feledd: mindig veled kezdődik!
Az összetartozás érzése
Minél kevésbé ismered önmagad, annál kevésbé tudsz megérteni másokat, és annál kevésbé tudsz velük kapcsolatban lenni.
Ezzel szemben minél többet tudsz magadról, annál jobban megérted a másikat. Tudsz azonosulni , együtt érzel vele: ha megközelíthetetlen, hűvös, undok, haragos, kibírhatatlan, de ha mi látjuk az érzelmi sérüléseit, akkor intenzív és együtt érző kapcsolat alakul ki közöttünk.
Mert ne feledjük: Senki sem éli át az életet mély sérülések nélkül!
Sok megértést és közelséget építhetünk ki másokkal, ha megváltoztatjuk felfogásunkat arról, hogy a másik személy elsődlegesen nem minket akar bántani tetteivel és szavaival.
Hallás szívvel
Amikor másokkal beszélsz, nyugodtan mondhatod magadban legbelül: „Hallani akarom a lelkedet!”. Ezzel látatlanban és energetikai szinten s meghívod társadat, ahelyett, hogy az egójára vagy az elméjére hallgatnál – Meg fogsz lepődni, hogy a beszélgetések néha mennyire megváltoznak
