Ébredtél már úgy fel, hogy azt érezted, „Elég volt! Másképp kell élnem az életem!”. Csak húzod, az általad megpakolt szekeret magad után, érzed, hogy nem bírod, megszakadsz alatta. Olyan emberré váltál, akinek nem szívesen vagy a közelében? Olyanná, ami nem akartál lenni?
Sokan vagyunk így, akik így érzünk.
„Állj meg! Most rögtön! Alakítsd át az életedet, belülről kifelé haladva!”
Nem azok a részek formálnak az életünkön, amiket megtettél, hanem azok, amiket nem tettél meg, azok a pillanatok, amiket nem engedélyeztél magadnak: a megállást, a pihenést, a fellélegzést, a kötődést. Pedig ezekben rejlik a kegyelem, az öröm.
Általában két „bűn”, ami elsődlegesen eltérít saját személyiségedtől a féktelenség és a büszkeség- a menekülési, illetve a bizonyítási vágy.
Kivétel nélkül, mindent meg akarsz ízlelni, mindent át akarsz élni, semmiről se akarsz lemaradni. A féktelenség ellentéte a józanság, ami nagyon kevesünknek adatik meg, ha nem a megfelelő úton járunk életünkben.
A büszkeség ellentéte, a sebezhetőség, felvállalása annak: „ez vagyok én”minden korlátommal, gyengeségemmel együtt. Nem a mások által elképzelt kép, nem a szemfényvesztés, nem az elismerések, vagy az elért eredmények.
Meg kell tanulnod szép lassan azt, hogy ott legyél, ahol épp vagy, a magad egyszerűségében, magad mögött hagyva, az összehasonlítgatás, versengés és kimerültség nehéz terhét és úgy átalakítani életedet, hogy értelem, kötődés és feltétel nélküli szeretet jellemezze.
Időnként fáradtan, de minden cifraságtól és sallangtól mentesen. Ha valami nem jelent örömet, nem képvisel érzelmi értéket vagy nincs gyakorlati haszna, takarítsd el az útból.
Határozd el, hogy boldogabb, nyugodtabb, erősebb leszel – hidd el nem fogsz megváltozni a felismerhetetlenségig, csak önmagad frissített, kevésbé szorongó verziójává válsz.
Forrás: Shauna Niequist: Tökéletes helyett teljes élet
